Koncert és ismeretterjesztő előadás az ókori zenéről

Az idén fennállásának 130. éves évfordulóját ünneplő Aquincumi Múzeum leghíresebb lelete a világ legrégebbi orgonája. Az ünnepi évfordulón újra megszólal a hangszer, pontosabban rekonstrukciója.  Meghallgathatjuk milyen zenét játszottak rajta, megismerjük történetét, pusztulását és szerencsés megtalálását. Míg a többi hangszer feltalálását isteneiknek tulajdonították az ókoriak, az orgonát egy tudós fizikus találmányának tartották. Ma az orgona templomi hangszer, még ha a hangversenytermekben is megtalálható, az ókorban azonban ez még nem így volt. Számunkra megdöbbentő módon az amfiteátrumokban a gladiátor viadalokat is orgona kísérte. Az orgonán kívül bemutatjuk a többi ókori hangszert is. Felharsan a Hannibál elefántjait megrémisztő római kürt és trombita hangja. Elmeséljük a világ legrégebbi zenei versenyét, amely a vesztes számára szomorú véget ért, ugyanis elevenen megnyúzták. Utódainak azonban az eset nem vette kedvét, az olümpiai sportversenyekhez hasonló zenei események hamar népszerűvé váltak a görög világban, majd a Római Birodalomban is. A római Capitolia sztárja, Pollio, a khitara virtuóza a hölgyek kedvence lett. Hallhatunk a legrégebbi zenész sztrájkról, és a zenészek furfangos kibékítéséről. Megszólalnak Bacchusnak, a bor istenének mámoros lépteit kísérő dallamok. Belefülelünk a kiskocsmák hangzavarába, ellátogatunk a színházakba. Megismerjük az ókori zenészeket, köztük a helyi lakosság körében kedvelt művésznőt, Aelia Sabinát, akinek neve sírfeliratán maradt fenn, és aki akár a megtalált aquincumi orgonán játszhatott.