Aquaeductus és római vízkő
Következzen első Aquincumi Dugó-blog bejegyzésünk, amikor is a Szentendrei út mentén található talán legszembetűnőbb római emlékünket vesszük górcső alá. Mindezek mellett ez a legjobban megfigyelhető is, hiszen a Szentendrei út – Záhony utca kereszteződésében lévő lámpa reggelente idáig torlaszolja fel a forgalmat, így nyújtva lehetőséget a megtekintésre.
De hol is járunk most?
A Szentendrei úton befelé haladva az Aquincum HÉV megálló után, éppen áthaladtunk az esztergomi vasútvonal kis hídja alatt, amikor az út két irányának sávjait elválasztó zöld területen elénk tárul ez a meglehetősen fura építmény.
Először is lássuk a történelmi hátteret!
A valósághoz hozzátartozik, hogy az aquaeductus, más néven vízvezeték, nem itt indul. A vízszállító rendszer kiindulási pontja a mai Római Strandfürdő területére esik (ezek ma is működő gyógyvizű források). Innen táplálták a római kori Budapest egyik legnagyszerűbb ipari és technikai létesítményét. Az aquaeductus szolgáltatta a folyóvizet nemcsak a polgárváros, de egyes időszakokban a legiotábor és a katonaváros lakóinak is, azaz a Flórián téri aluljáróban ma látható fürdő (Thermae Maiores), sőt, egyes vélemények szerint a nagyszombat utcai amfiteátrum is innen kapta a folyóvizet.
A forrásokból összegyűjtött vizet boltívekkel összekötött, pilléreken nyugvó föld feletti vízvezető rendszerbe vezették, ahol a felépítmény enyhe lejtése biztosította a folyamatos áramlást. A vízvezeték déli irányban a polgárváros északi kapuja mellett keresztezte a városfalat és a településen belüli több mint 450 méteres szakasz után a déli védművet átlépve vezetett tovább a katonaváros irányába.
A csaknem 5 km hosszú aquaeductus kb. 1,2 ezrelékes lejtéssel szállította a vizet. A vízvétel a különböző szakaszokon a vízvezeték mellé épült elosztó és tárolótartályokból történhetett.
Mi az amit látunk belőle?
Most, hogy már tudjuk mi a csuda az az aquaeductus, nézzük, hogy mit látunk belőle. Az esztergomi vasútvonal kis hídja alatt elhaladva körülbelül 70 méter után kezdődnek az első látható kőemlékek. Két helyen (20 és 30 méteres szakaszon) teljes rekonstrukció mutatja, hogy miképpen festett az építmény fénykorában. Közöttük a mintegy derékig érő pillér alapok mutatják az alátámasztás nyomvonalát. Sok esetben hatalmas betontömbszerű képződményeket is lehet látni. Nem, a vízvezeték nem betonból, hanem kőből és habarcsos kötőanyagból készült, a formátlan hatalmas tömbök pedig nem mások, mint vízkőképződmények. A rómaiak távozása után a vízellátó rendszer még hosszú ideig tovább működött és helyenként utat törve magának „melléfolyt” a víz, amely magas ásványi anyag tartalma miatt vízkőtömböket hozott létre, így maguk a pillércsonkok ma már tulajdonképpen ezen tömbök alatt vannak. Ezeket láthatjuk több helyen is.
A vízvezeték mellett azonban más épület maradványa is látható a Szentendrei út két sávja közti járdaszigeten, amelynek taglalása a következő blog bejegyzés alapját adja.
Egy szó, mint száz minden kedves érdeklődőt arra buzdítok, hogy tekintse meg a „római vízkőtömböket” (a legjobb gyalogosan) ha máskor nem, akkor hideg reggelen az autó melegében araszolva, de természetesen csak akkor, ha éppen nem halad a forgalom.
Képek forrása: Google Street View
Kővágó Dániel
