Óbuda első lovassági tábora
Óbudán közlekedve, ha csak egy kicsit is jobbra vagy balra tekintünk, szó szerint szemünk elé tárulnak a római emlékek, vagy az azokat rejtő modern létesítmények. Legutóbb a 330-as években épült későrómai erőd hatalmas déli falát kutattuk fel. Az Aquincumi Dugó-blogon bemutatott következő római emlékhez majd’ háromszáz évet kell visszamennünk az időben. Térben viszont bő 70 méter is megteszi. Úti célunk nem más, mint a legkorábbi ismert óbudai castellum alae.
De hol is járunk most?
A Serfőző utcát elhagyva, az Árpád Fejedelem útján haladunk déli irányban. Az Aquincum Hotel Budapest főbejárata magasságában egy kő felirat (erről egy kicsit később), illetve a szálloda parkolójának burkolatában húzódó vastag, sötét vonal utal a lovassági tábor egykori helyére.
Először is lássuk a történelmi hátteret!
A mai Óbuda jelenlegi ismereteink szerinti első római katonai erődjét Vespasianus császár alatt, 73-ban létesítették egy stratégiai szempontból igen jelentős ponton. A tábor ugyanis a Duna partján, nagyjából a Margit-sziget északi csücskével szemben helyezkedett el az északnyugat-délkeleti irányú Pilisvörösvári-völgyből vezető út végpontján. Innen a katonák ellenőrzésük alatt tarthatták nemcsak a szárazföldi forgalmat, hanem a dunai átkelőhelyet is. (Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy nem ez volt Budapest területén a legelső római katonai tábor: már i.sz. 49-től állt egy erőd a mai Vízivárosban.)
Az óbudai tábort az ala I Tungrorum Frontoniana nevű lovas egység építette. Az ala a római hadrendben a legiók mellett harcoló lovas segédcsapatot jelölt. A legiókban szolgáló katonákkal szemben a segédcsapatok tagjai nem voltak római polgárok. E státuszt szolgálati idejük leteltével nyerték el.
Az óbudai táborban az 1. század végéig állomásozott az 500 lovas katonából álló segédcsapat, amikor is az alát Camponába, a mai Nagytéténybe vezényelték. Az erőd viszont maradt. Az eredetileg nagyrészt palánkszerkezetű castellumot később teljes egészében kőbe építették, és a legiotábor megépülte után is sokáig használták.
Mi az amit látunk belőle?
Szabad szemmel az erőd már nem látható, de nyomait könnyen felfedezhetjük. A szálloda előtti parkolóban eltérő kövezéssel jelölték a tábor északi és keleti, 1,1 méter vastag védőfalának nyomvonalát, illetve a Duna felé nyíló főkapu (az ún. porta praetoria) északi tornyának helyét. A szálloda bejárata mellett látható a tábor építési táblájának kiegészített rekonstrukciója. Bár a mészkőtáblának csak néhány töredéke került elő, az ezeken szereplő szövegek elegendő információt nyújtottak a kutatóknak, hogy meghatározzák az erőd építésének pontos időpontját, illetve az erődépítő ala kilétét.
Hamarosan újabb római épületmaradványok nyomába eredünk, hiszen Óbuda még számtalan rejtett vagy jól látható történelmi emléket tartogat számunkra, de ezek taglalása a következő blog bejegyzések alapját adja.
Egy szó, mint száz minden kedves érdeklődőt arra buzdítok, hogy tekintse meg Óbuda legkorábbi római katonai támaszpontjának helyét (a legjobb gyalogosan), ha máskor nem, akkor az autóból egy napfényes tavaszi reggelen, de természetesen csak akkor, ha éppen nem halad a forgalom.
Quittner Zoltán
Az Aquincumi Dugó-blog korábbi bejegyzéseit ITT olvashatják.
