Rácsos ablakok
Következzen második bejegyzésünk arról, mit is láthatunk a dugóban araszolva, ha nem csak előre bámulunk és az előttünk tolakodó őseinek kilétét kutatjuk.
Első blog-bejegyzésünket ott hagytuk abba, hogy a Szentendrei út két sávja között az aquaeductus, vagyis a római vízvezeték maradványait vettük szemügyre. Ha figyelmesek vagyunk, akkor a vízvezeték pilléreinek maradványi között egy más jellegű épület is kirajzolódik szemünk előtt.
De hol is járunk most?
A Szentendrei úton befelé haladva az Aquincum HÉV megálló után, áthaladtunk az esztergomi vasútvonal kis hídja alatt, majd 170 métert követően az első vízvezeték rekonstrukció után az aquaeductus pillérei mögé, a beton felépítmény alá pillantva tárul szemünk elé a szóban forgó épület. Ez pedig nem más, mint a hosszú boltsor hátsó fala.
Először is lássuk a történelmi hátteret!
A hosszú boltsor vagy más néven tabernae Aquincum polgárvárosának fórumától délre található, a legiótábor (mai Flórián tér környéke) felé vezető főutca mentén. Ezen antik „bevásárlóközpont” legnagyobb kiterjedésű része a mai Szentendrei út kifelé vezető sávjai alatt található, ám az épület hátfala átnyúlik egészen a vízvezetékig. Az emeletes, legalább két helyiségsort magába foglaló, átlagosan 6 méter szélességű üzletek főbejáratai a múzeum romkertjében található déli főutcáról nyíltak. A romterületen a boltok első helyiségsorának csak kis szakasza látható. Bejáratukat szinte teljes szélességben küszöbkövek foglalták el, amelyeket éjszakára deszkafallal zártak le. A 2-4. században az épületet, a padlószintet és az üzleteket is többször átalakították. Az előkerült leletek alapján – többek között – helyi gyártású edényeket, mécseseket, terrakotta istenszobrocskákat árultak és ezen felül egy pénzváltó is működött itt. Külön figyelmet érdemel az egyik bolt leletanyaga, amely arra utal, hogy abban az üzletben elsősorban a nyugati provinciákból származó díszedényeket (terra sigillata) árusítottak.
Mi az amit látunk belőle?
Most, hogy már tudjuk mi a csuda az a tabernae, nézzük, hogy mit látunk belőle. Az esztergomi vasútvonal kis hídja alatt elhaladva, körülbelül 170 métert követően a vízvezeték pilléreit szegélyező sikátor mögötti területen tárul elénk a boltsor üzleteinek nyugati zárófala. A sikátorra néző áruraktárként használt helységek falai és kőkeretes ablakai a mai napig kiválóan látszanak. Az épületmaradványok kitűnő állapotát tükrözi az is, hogy a zárófal első feltárásakor a kőkeretbe foglalt vasrácsok még a helyükön voltak.
Hamarosan újabb római kori épületmaradványok nyomába eredünk, hiszen a korábban már leírtakon túl bőven akadnak még rejtőzködő vagy szembeötlő műemlékek. Ezek taglalása a következő blog bejegyzések alapját adja.
Egy szó, mint száz minden kedves érdeklődőt arra buzdítok, hogy tekintse meg az egykor vasrácsos kőkeretes ablakokat (a legjobb gyalogosan) ha máskor nem, akkor hideg reggelen az autó melegében araszolva, de természetesen csak akkor, ha éppen nem halad a forgalom.
Képek forrása: Google Street View
Kővágó Dániel
