Fürdő vagy palota?
Lépten-nyomon, ahogy Óbudán sétálunk vagy autózunk, római emlékekbe botlunk. Ez több szempontból is jó dolog, mert egyfelől látjuk a múltat, másfelől azt, miként illeszkednek vagy olvadnak be a mai modern városképbe. Ezúttal egy meglehetősen forgalmas hely, talán kevésbé jól ismert római emlékét „boncolgatjuk”. Látni fogjuk, hogy pontosan mi is található a Flórián téri felüljáró alatt.
De hol is járunk most?
A Szentendrei úton az Árpád-híd irányában haladunk körülbelül 150 méterrel elhagyva a Raktár utcát. A baloldali sáv felvezet a felüljáróra, a jobboldali pedig tovább a Pacsirtamező utca irányába.
Először is lássuk a történelmi hátteret!
Az egykori római település (Aquincum) fénykorában három jelentősebb területi egységre volt osztható. Ezek jól elkülöníthetően helyezkedtek el a mai Óbuda, különösen Belső-Óbuda területén. A Flórián tér és környékét foglalta magába a 2-3. századi legiótábor, így ezen a környéken közlekedve számos épületmaradványra lelhetünk. A szóban forgó épület, amely egyébiránt az aluljáróból közelíthető meg, felülről, az autóútról is jól látható. Ez az úgynevezett Thermae Maiores, vagyis a legiótábor nagyobbik fürdője. Elsődleges feladata az itt állomásozó 6000 katona tisztálkodási és testedzési szükségleteinek biztosítása volt, valamint, hogy színteret nyújtson a társasági életnek is. A kor szokásainak megfelelően az épületben megtalálható volt a vetkőző-, hidegvizű-, langyos vizű-, meleg vizű helység, gőzkamra és illemhely, valamint tornacsarnok is. Az épület langyos vizű helysége került először napvilágra Schönvisner István jóvoltából 1778-ban. Egyúttal ekkor zajlott Magyarország első „szakszerű” régészeti feltárása, illetve került elő az ország első műemléke is. A fürdőépület elnevezését egy építési feliratról ismerjük. A fürdőt súlyosan érintette a 260-as kvád-roxolán-szarmata támadás, évekig romokban állt, míg újjáépítették. Az építési felirat 268-ból való, amelyen megemlítik a Thermae Maiores elnevezést. Az épület következő, nagyobb volumenű átépítésére a 4. században került sor. Ekkor az épület elvesztette eredeti funkcióját. A fürdőt, mint a legiotábor legnagyobb díszes épületét palotává alakították. A medencéket például feltöltötték és helyükön termeket létesítettek. Ironikus, hogy az immár palotává alakított épület északnyugati oldalához egy néhány fűtött helységből álló fürdőszárnyat létesítettek.
Mi az amit látunk belőle?
Most, hogy már tudjuk mit is neveznek Thermae Maioresnek, nézzük, hogy mit látunk belőle. A Szentendrei úton haladva a Pacsirtamező utca irányába, jobb elől a Flórián üzletház, bal kéz felől pedig a felüljáró betonszerkezetét látjuk. Az emelkedő felüljáró alá bepillantva mintegy 120 méter hosszúságban láthatjuk az egykori római épület különböző helységeit. A fürdő modern kori feltárása 1985-ben fejeződött be és ekkor adták át a nagyközönségnek. A felüljárót azért ilyen módon tervezték meg, hogy alatta bemutatható legyen ez a páratlan római kori épületegyüttes.
Hamarosan újabb Flórián téri épületmaradványok nyomába eredünk, hiszen a korábban már leírtakon túl bőven akadnak még rejtőzködő vagy szembeötlő műemlékek. Ezek taglalása a következő blog bejegyzések alapját adja.
Egy szó, mint száz minden kedves érdeklődőt arra buzdítok, hogy tekintse meg Thermae Maiorest, vagy mai nevén Fürdőmúzeumot (a legjobb gyalogosan) ha máskor nem, akkor hideg reggelen az autó melegében araszolva, de természetesen csak akkor, ha éppen nem halad a forgalom.
Képek forrása: Google Street View
Kővágó Dániel
