Mária-kő
Következzen egy jó példa arra, miként hasznosították a rómaiak hagyatékát az elkövetkező évszázadok lakói.
Dugó-blogunkat az aquaeductus, vagyis a római vízvezeték ismertetésével kezdtük. Most ennek a csodálatos mérnöki építménynek a legdélebbi látható pontjához araszolunk autóval.
De hol is járunk most?
A Szentendrei úton az Árpád-híd irányában haladunk a Kaszásdűlő HÉV megállót elhagyva, ahol a Kövi Szűz Mária templom után becsatlakozik egy utca. Ha az utat szegélyező növényzet is engedi, akkor itt jobbra lepillantva láthatjuk meg a szóban forgó kőtömböt. Talán még szerencsésebb, ha a HÉV megálló után a Dósai László utcán, a Mozaik utca irányába haladunk a Gróf Esterházy János – najó’, egyszerűsítsünk: a budai rakpart – felé.
Először is lássuk a történelmi hátteret!
A csaknem 5 km hosszú aquaeductus szállította a vizet a mai Római Strand területén lévő forrásfoglalásoktól a modern Óbuda szívébe (Flórián tér és környéke), ahol egykoron a legiótábor, illetve a katonaváros emelkedett. A vízvezeték legdélebbi mai is felszínen lévő pillérmaradványa található itt. A történelmi teljességhez tartozik, hogy nem eredeti helyén áll a pillér, ugyanis az 1930-as években zajlott területrendezés során – az akkori Műemléki Bizottság állásfoglalásával szemben, miszerint az emléket eredeti helyéről nem szabad elmozdítani – 10 méterrel keletre helyezték át, hogy a forgalmat ne zavarja. Jogosan teszi fel a kérdést a kedves Olvasó, hogy miért is nevezik Mária-kőnek a római műemléket? A válasz nagyon egyszerű. Az 1811-es dunai áradás egy Mária kegyképet sodort magával, amit Bauer Jakab, óbudai kőfaragómester menekített ki a vízből, majd a római vízvezeték pillérjére erősített. Az azóta eltelt hosszú évek alatt több legenda és történet is kapcsolódott a Mária-kőhöz. Ezek közül az egyik hagyomány szerint a római emlék tőszomszédságában eredt és folyt az Aranyhegyi patak, amelynek tükrében a kőre helyezett Mária kép is látható volt.
Mi az amit látunk belőle?
Most, hogy már tudjuk miért is nevezik Mária-kőnek egy római vízvezeték pillérmaradványát, nézzük, hogy mit látunk belőle. Akár a Szentendrei útról akár a budai rakpart felé vezető utcáról nézzük jól látható az igényes kialakítású kegyhely. Nyugat felől nézve a pillér és a kegyképet óvó felépítmény teteje látszik, míg keleti irányból, vagyis s Szentendrei út felől nézve jól megtekinthető mindkettő.
Hamarosan újabb római kori épületmaradványok nyomába eredünk, hiszen a korábban már leírtakon túl bőven akadnak még rejtőzködő vagy szembeötlő műemlékek. Ezek taglalása a következő blog bejegyzések alapját adja.
Egy szó, mint száz minden kedves érdeklődőt arra buzdítok, hogy tekintse meg a Dunából kiemelt Mária kegykép és vízvezeték tartóelem együttesét (a legjobb gyalogosan) ha máskor nem, akkor hideg reggelen az autó melegében araszolva, de természetesen csak akkor, ha éppen nem halad a forgalom.
Képek forrása: Google Street View
Kővágó Dániel
