Avagy a név előjel, szól az ókori bölcsesség. Valóban nagyon sokat megtudhatunk egy névből. Vezetéknevünk utalhat például nemesi származásra, a felmenőink egykori lakhelyére, esetleg foglalkozására. De hogy volt ez a római korban? Mit árul el nekünk egy római név? Ismerkedjünk meg az ókori Aquincum egyik lakójával, Marcus Antonius Victorinusszal.
A római név
Mindenekelőtt, nézzük meg, hogyan is épült fel a római polgárok neve. Bár eleinte a rómaiaknak egy, majd két neve volt, a császárkor kezdetére a három név, az ún. tria nomina használata terjedt el.
A római név első tagja a praenomen, pl. Caius, Decimus, Marcus. Mint napjainkban, úgy a római korban is voltak közkedvelt keresztnevek. Sőt! A köztársaság végére már mintegy 18 praenomen (!) maradt csak használatban. Annyira gyakoriak voltak e nevek, hogy feliratokon rendre rövidítették őket, és nem hivatalos környezetben később gyakorlatilag el is tűntek.
A név második eleme a nomen gentilicium, pl. Iulius, Antonius, Cornelius mely jelezte, hogy az illető melyik genshez, nemzetséghez tartozott. Itt természetesen több mint 18 verzióról beszélhetünk.
A harmadik rész a cognomen, pl. Magnus, Caesar, Victorinus. Bár gyakran személyes (nem feltétlenül hízelgő) ragadványnévre volt visszavezethető, a cognomen örökölhető volt, így a genseken belül meg lehetett különböztetni a családokat, illetve családon belül az azonos praenomennel és nomennel bíró testvéreket. A cognomen utalhatott például megjelenésre (pl. Longus – magas), foglalkozásra (pl. Agricola – földműves), vagy képezhették akár istenségek nevéből is (pl. Saturninus). A híres római államférfi, Marcus Tullius Cicero cognomene például a csicseriborsóból származik (Plutarkhosz szerint ugyanis Cicero őse orra hegyén borsószerű bibircsók éktelenkedhetett. Bár az Idősebb Plinius szerint e cognomen Cicero egy csicseriborsót termesztő felmenőjétől származott).
A római nők nevét hagyományosan apjuk nomen gentiliciumából képezték: így M. Tullius Cicero lánya a Tullia, és C. Iulius Caesar gyermeke a Iulia nevet kapta. A felszabadított rabszolgák korábbi gazdájuk praenomenét és nomenét vették fel. Egykori rabszolganevük lett a cognomenük.
Russell Crowe római neve
Két bekezdés erejéig térjünk még ki a Gladiátor című filmre. Noha a római korban játszódik és fantasztikusan izgalmas, a történelmi hűségtől azonban elég messze áll. Így 19 évvel a film megjelenése után lehet, hogy ebbe belemenni nem lenne túl időszerű, de egy dolgot meg kell említenünk.
(A kép forrása: YouTube)
„A nevem Maximus Decimus Meridius”. Bizonyára sokan emlékeznek a film egyik kulcsjelenetére, melyben Russell Crowe felfedi magát Commodus császár előtt a Colosseum kellős közepén. Kétségtelenül hatásos a jelenet, valami viszont nem stimmel: a név! A Maximus ugyanis cognomen, a Decimus praenomen, a Meridius meg nomen. Hősünk valódi neve (már ha létező személy lett volna): Decimus Meridius Maximus.
Most már tényleg jöjjön Marcus Antonius Victorinus
M. Antonius Victorinus az i.sz. 2. század vége és a 3. század első fele táján élt Aquincum területén. Családja valószínűleg a Római Birodalom keleti feléből származott. Hogy ezt honnan tudjuk? A nevéből!
Noha az Antonius nomen gentiliciummal a nyugati provinciákból származók körében is gyakran találkozhatunk, az Antonius nomen a Marcus praenomennel kombinálva elsősorban a keleti tartományokra, illetve a híres triumvir Marcus Antonius ottani munkásságára utal.
Az ún. második triumvirátus tagjai Antonius, Octavianus és Lepidus felosztották egymás között a birodalmat, és Antonius kapta a keleti tartományokat. Miképp felszabadított rabszolgák felvették korábbi gazdájuk nevét, úgy a provinciák szabad, de polgárjoggal még nem rendelkező lakói is felvették annak a rómainak a nevét, akinek római polgárjogukat köszönhették. Ez esetben, a Római Köztársaság utolsó éveiben a birodalom keleti felében ez a személy Marcus Antonius volt. Később a császárok adományoztak polgárjogot, ezért láthatjuk aquincumi feliratokon sokszor például az Ulpius (Traianus), Aelius (Hadrianus), vagy Aurelius (pl. Caracalla) nomen gentiliciumot.
Bár Marcus Antonius Victorinusról csak szűkszavú feliratok maradtak fenn, nevéből mégis fény derülhet családjának származására. Persze eleve a tény, hogy több felirat is említi, szorosan összefügg azzal, hogy Victorinus nem csak egy egyszerű polgár volt. Címeiben szerepel a decurio, az aedilis, sőt a duumvir is!
Hogy mit takarnak ezek a titulusok? A blog folytatásában kiderül!
Quittner Zoltán
Az Aquincumi Múzeum blogjának korábbi bejegyzéseit ITT olvashatják.
