Óbuda rejtett és kevésbé rejtett római örökségét végigjáró Dugó-blogunk ismét dübörög. Következő állomásunk: az aquincumi katonavárosban, a mai Búvár és Folyamőr utcák között található díszes lakóépület.
Hol is járunk most?
Legutóbb az aquincumi polgárváros amfiteátrumánál jártunk. Utunkat most az ókori katonaváros északi része felé vesszük. Elindulunk az Árpád híd felé a Szentendrei úton. A Bogdáni utat elhagyva, mintegy 150 méter után baloldalon, a magas lakótelepi házak között megpillanthatjuk az ún. Búvár-Folyamőr utcai „villát” rejtő parkot.
Először is lássuk a történelmi hátteret!
Az aquincumi legiotábor körül kialakult katonaváros (canabae) északi sávjában a városi elit előkelő házai sorakoztak. Ennek remek példája a Meggyfa utcában található, mozaikpadlóiról nevezetes ún. Hercules villa, valamint a fényűző lakóépületek sorát keleten lezáró, a Búvár és Folyamőr utcák által közrefogott területen található „villa”.
A díszes lakóház feltárt alaprajza. 1. Fürdőszárny; 2. Udvar; 3. Szobák terrazzoval; 4. Rövid folyosó mozaikkal; 5. Oszlopcsarnokos udvar kőlap borítással; 6. Szobák; 7. Hosszú folyosó mozaikkal; 8. Szoba stukkódíszítéssel; 9. Szoba állatfigurás mozaikkal; 10. Szobák falfestménnyel. (Forrás: Szirmai 2016; Rajz: Asztalos István)
A modern elnevezés némileg csalóka, hisz a villa a római korban egy birtokközpontot jelölt, mely a gazdasági épületek és terek mellett a tulajdonos (jellemzően fényűző módon kialakított) rezidenciáját is magába foglalta. A régészeti kutatás Aquincum környékén is több villagazdaságot azonosított. A canabae északi sávjában található „villák” viszont valójában gazdagon díszített városi lakóházak voltak.
A Búvár és Folyamőr utcák között rejlő díszes házat régészeti kutatások 1974 és 1981 között tárták fel. Korábban, e Dunához közel eső terület egy korai segédcsapattáborhoz tartozhatott. A lakóépületet az i.sz. 2. század első felében emelték, majd a 2. és 3. század fordulója körül fényűzően átépítették és bővítették. A szobákat ekkor részben újrafestették. A fehér és színes, állatalakos, geometrikus és növényi motívumokkal díszített falfestmények maradványait helyenként 1-1,5 méter magasságban in situ (eredeti helyzetben) találták a régészek!
Falfestmény lábazatának részlete az ún. Gólya-szobából: fehér alapon piros keretdíszekkel, sárga-zöld szalagmotívummal és gólyaábrázolással. Alatta növénymotívum egy korábbi periódusból
A régészek 16 szobát és 2, geometrikus mozaikpadlóval díszített folyosót (alaprajzon 4. és 7. sz.) tártak fel. A ház díszes tömbjéhez tartozott többek között egy kövezett, oszlopos udvar (peristylium – alaprajzon 5. sz.) is.
A „városi palota” egyik legszebb helyiségében (alaprajzon 8. sz.) mintegy 200 darab stukkótöredék került elő, közöttük díszített párkányok, pálmatörzs-alakú oszlopok, illetve figurális (pl. női és férfi alakok) és növényi ábrázolások (pl. szőlőfürtök) töredékei. A stukkódísz vélhetően egy Dionysus (a bor és mámor istene) tiszteletére rendezett ünnepi menetet (thiasus) ábrázolt.
Állatalakos mozaik részlete a lakóházból
A szomszédos szoba (alaprajzon 9. sz.) padlóját állatalakos mozaik borította. A mozaik képmezőjének fennmaradt szélén, fonatdísszel övezve láthatunk például bikát, lépegető vízimadarat, és szarvast, illetve egy oroszlán hátsó fele is kirajzolódik.
Kazettás mennyezetet imitáló mozaik az épületkomplexum fürdőszárnyából
A ház gazdag urának, ha tisztálkodni kívánt, nem kellett felkeresnie az Aquincumban található közfürdőket. Az épületkomplexumhoz tartozott ugyanis egy külön fürdőszárny! A magánfürdő (alaprajzon 1. sz.) négy helyiségéből hármat mozaikpadló – egy svasztikamintás, beépített kőrózsa alakú lefolyóval rendelkező mozaik, illetve egy peltamotívumos, és egy ún. kazettás mennyezetet imitáló mozaik – díszítette.
Mi az, amit látunk belőle?
Az épületkomplexumot a 3. század során még felújítják, de a 260-as évek barbár támadásai során elpusztul. A területen később, ahogy az egyre inkább beszűkülő katonaváros többi felhagyott részein is, az épületmaradványok közé temetkeztek.
Ma már sajnos nem láthatjuk az egykori díszes lakóházat, de a Folyamőr és Búvár utcák közötti, magas lakótelepi épületekkel övezett kis park is emlékeztet, mennyi érdekesség rejlik még a föld alatt!
Hamarosan újabb római épületmaradványok nyomába eredünk, hiszen Óbuda még számtalan rejtett, vagy jól látható történelmi emléket tartogat számunkra, de ezek taglalása a következő blog bejegyzések alapját adja.
Köszönöm Dr. Kirchhof Anita régésznek a bejegyzés szakmai lektorálását.
Quittner Zoltán
2021. november 29.
Képek forrása:
A fényképeket Molnár Ilona és Komjáthy Péter készítette.
Irodalom:
Biller Anna Zsófia – Budai Balogh Tibor (2020) Szeszgyári capriccio. Topográfiai kutatásokaz aquincumi canabae északkeleti határában (Capriccio in a Distillery. Topograhic research on the northeast border of the Aquincum canabae) Aquincumi Füzetek 24 (2020) 139-195
Parragi Györgyi (1991) A Folyamőr utcai római villa. Budapest Régiségei 28 (1991) 199-216
Szirmai Krisztina (1998) Új mozaikpadlók az aquincumi katonaváros északi részén. Budapest Régiségei 32 (1998) 157-164
Szirmai Krisztina (2000) Bemutatott és bemutatásra kerülő falfestmények az aquincumi táborból és canabaeból. (Ausgestellte und auszustellende Wandgemälde aus dem Aquincumer Legionslager und den canabae.) In: Borhy, L. (Hrsg.), A római kori falfestészet Pannóniában. (Die römische Wandmalerei in Pannonien). Acta ArchaeologicaBrigetionensia. Ser. I. Vol. I. Budapest–Komárom 2000, 124–131
Szirmai Krisztina (2008) A persityle house in the northern part of the canabae in Aquincum. In: Scherrer, P. (ed.) DOMUS. Das Haus in den Städten der römischen Donauprovinzen. Akten des 3. Internationalen Symposiums über römische Städte in Noricum und Pannonien. Österreichisches Archäologisches Institut. Sonderschriften Band 44. Wien 2008. 323-331
Szirmai Krisztina (2016) Díszes lakóépület területe. In: Zsidi Paula (szerk.) Budapest római emlékei. Séták a római kori Budapesten. Budapest 2016, 45-46. Kapható az Aquincumi Múzeumban.
Az Aquincumi Múzeum blogjának korábbi bejegyzéseit ITT olvashatják.
