Az Aquincumi Múzeum új időszaki kiállítása a technikatörténet különösen termékeny ókori időszakát mutatja be. A tárlaton megismerkedhetünk a kor zseniális találmányaival, és a lángelmékkel, akiknek ezeket köszönhetjük. Interjú a kiállítás kurátorával, Dr. Fényes Gabriella régésszel.
Technikatörténeti szempontból, mit adtak nekünk az ókori görögök és rómaiak?
Rengeteg mindent. A vízvezetékeket, a különböző vízemelőket tulajdonképpen az ókori feltalálók adták a világnak. Jelentős a hypocaustum padlófűtés, melyet a rómaiak saját találmányuknak gondoltak, a régészeti föltárások tanúbizonysága szerint azonban hosszú folyamat során alakult ki, mely már a görög városokban megindult a Kr.e. 3. és 2. század során. A rómaiak nagy újítása volt a beton, ami aztán lehetővé tette például a nagy épületek gyors emelését, illetve gyors lefedését, a dongaboltozatnak, illetve a kupolának az elterjedését. A rómaiaknak köszönhetjük a korszerű úthálózatot is. A számítások szerint a Római Birodalomban a Kr.u. 2. században már mintegy 80 000 – 100 000 km hosszra tehető az épített utak rendszere. A kiállításon a rómaiak mellett számos hellenisztikus, görög eredetű találmánnyal találkozhatunk. A tárlat azonban csak a téma egy töredékével foglalkozik; egyrészt helyhiány miatt, másrészt mert főleg arra koncentráltunk, amire Aquincumból vannak leleteink.
A limes út 2020 nyarán feltárt szakasza a Duna parton (Fotó: Hajdu Barbara)
Vannak olyan, ma is használt eszközök, melyeket eredetileg az ókorban találtak fel?
Rengeteg ilyen eszköz van. Ilyen például a szivattyú, amit Ktészibiosz talált fel, és aminek nagyon pontos leírását találjuk Hérón Pneumatika c. munkájában. Ezt használták a középkorban és az újkorban is. A budai várnak a vízemelő szerkezete ilyen szivattyú volt, de tulajdonképpen a 19. századi tűzoltószivattyúk is azonos elven működtek. Másik ilyen nagy találmány az archimédeszi csavar. Az iparban a mai napig is használják, például Kinderdijkban, Hollandiában vízemelésre. Tulajdonképpen az archimédeszi csavarnak a késői folyománya maga a hajócsavar is. Az eredetileg Philónra visszamenő vedersoros láncos vízemelő nevű találmányt szintén a 19. századig is használták vízemelésre. Sőt mederkotrásoknál a mai napig használják a hordalék elszállításra ezt a vedersoros szállítószerkezetet.
Vedersoros láncos vízemelő rajza (Bizánci Philón Pneumatika 65. fejezet nyomán rajzolta Lajtos Tamás)
Milyen jelentős ókori találmányok, felfedezések merültek az ókorban méltatlanul feledésbe?
Voltak olyanok, amikre azt mondhatjuk, hogy korukat megelőző találmányok voltak. Ezek közül talán a legérdekesebb Hérón labdája, tulajdonképpen egy olyan gömb, amit gőz hajt meg. Sokan szokták a gőzgép előzményének is tartani, de igazából a gőzt még az ókorban nem fogták munkára. Hérón több olyan kis szerkezetet leír, amelyen egy kis oltárkán tüzet gyújtanak, és a tűz által fölmelegített levegő kitágulása működésbe hozza a szerkezetet, és ezáltal például szobrocskák italáldozatot tudnak bemutatni az oltáron. Ha jól megnézzük a működési elvet, az a Robert Napier által 1840-ben föltalált és igazából a mai napig használt kotyogós kávéfőzőkben él tovább.
Illetve voltak olyan találmányok is, amire még nem volt szükség az ókorban. Jól mutatja ezt két történet, ami ókori íróknál maradt fenn. Suetonius írja Vespasianusról, hogy egyszer jelentkezett nála valaki egy emelőszerkezettel, amivel gyorsan és könnyen szállíthatók a nagy terhek. Vespasianus nagyon megjutalmazta az illetőt, de közölte, hogy nem fogják használni találmányát, mert az embereknek munkát kell adni és a gép miatt nem tudnának. Petronius írja a Satyriconban, hogy az egyik császárnál jelentkezett valaki, hogy föltalálta a törhetetlen üveget. A császár megkérdezte, hogy a találmányt elárulta-e már másnak. Mikor a feltaláló mondta, hogy nem, a császár gyorsan kivégeztette, mert attól tartott, hogy a találmány miatt lemegy az arany ára.
Mennyire találkozhatunk a kor technikai vívmányaival az ókori Aquincumban?
Tulajdonképpen három témában találkozunk: az egyik a vízemelés és vízvezetés. A rómaiak egy egész településrendszert alapoztak az állandó vízellátásra, aminek az elvezetését is folyamatosan biztosították. A másik a hypocaustum fűtésrendszer, illetve az ehhez kapcsolódó bojlerek. Ilyen bojler egyedül a boscoreale-i villában maradt meg Itáliában, de a nyomát nálunk is megtalálták. Tehát mindenképpen Aquincumban is volt korszerű vízmelegítés.
Egy ókori mérnök (rekonstruált) dolgozóasztala (Fotó: Szilágyi Nóra)
A harmadik pedig a mérnökökhöz köthető tárgyak. Ezek valószínűleg mérnökök által használt eszközök, például függőónok, vonalzók, körzők, melyek Aquincumban, ha nem is nagy számban, de előkerültek. Illetve van egy feliratunk is, mely egy bizonyos Ulpius Nundinus nevű discens regulatorumot említ (vonalzóval dolgozó mérnöknek fordíthatnánk), aki feltételezhetően az aquincumi vízvezeték valamilyen újjáépítési munkájában vehetett részt, és ezért oltárt állított a vízvezeték kiindulópontját jelentő forrásoknál. Rajta kívül Pannoniából több mérnökemberre is van adatunk.
Melyik zseniális ókori találmány a kedvence?
Mint aquincumi régésznek, nekem természetesen az orgona. Az orgona ugyanis nem csak a zenetörténetnek egy kiemelkedő emléke, hanem a technikatörténetnek is. A Kr.e. 3. században Ktészibiosz találta fel, aki különböző pneumatikus eszközöket kísérletezett ki, és ezeknek a sorába tartozik az orgona is. Az aquincumi azért nagyon különleges, mert tulajdonképpen a világon ez az egyetlen olyan ókori orgona, ahol a teljes hangszer megmaradt. Bár máshol is kerültek elő orgonák kisebb-nagyobb alkatrészei.
Az aquincumi orgona maradványai első kiállításukon (Aquincumi Múzeum, Archív Fotótár)
Az ókorban az orgonát több dologra használták. Számunkra a legmegdöbbentőbb, hogy a gladiátorjátékokat kísérte a hangszer zenéje. Ezen kívül voltak az ókorban orgonahangversenyek, illetve már a Kr.u. 2-3 században biztosan használják különböző rendezvényeken, például lakomákon. Az aquincumi orgonát Gaius Julius Viatorinus 228-ban ajándékozta a tűzoltással is foglalkozó textilművesek egyesületének. Feltételezhető, hogy itt az egyesület rendezvényein szórakoztatták vele az egybegyűlteket. Szép lassan átmegy a császári reprezentációba is az orgona, de hogy templomi hangszerré válik, az már a középkor folyománya.
Quittner Zoltán
A „Zseniális találmányok – innovatív ötletek: Epizódok az ókori technika történetéből” című kiállítás 2020. július 31-től látható az Aquincumi Múzeumban.
Az Aquincumi Múzeum blogjának korábbi bejegyzéseit ITT olvashatják.
