Szeretettel hívjuk az idősebb korosztály tagjait, legyenek akár kezdő nyugdíjasok vagy igazán szépkorúak, még annál is szebb korúak avagy igencsak jelentős mennyiségű élettapasztalattal rendelkezők, látogassanak el hozzánk a kifejezetten nekik szánt előadássorozatunkra.
A programokon való részvétel előzetes regisztrációhoz és belépőjegy megváltásához kötött (III. kerületi lakcímkártyával rendelkező látogatóink számára a program ingyenes).
A belépőjegyek és kedvezmények IDE KATTINTVA olvasható.
Helyszín: Aquincumi Múzeum (1031 Budapest, Szentendrei út 135.)
További információ és jelentkezés: regisztracio@aquincum.hu, 06-1-250-16-50
Időpontok és témák 2024-ben:
2024. február 1., 14.00: Stop-shop: boltok, műhelyek, plázák a római kori Aquincumban / Dr. Láng Orsolya, régész
Ma már ugyan nagyon nehéz elképzelni, de közel 1800 évvel ezelőtt sem volt új a nap alatt: a rómaiak a mai plázák/piacok ősébe, a macellumba jártak vásárolni, talponálló, streetfood-szerű büfékben költötték el ebédjüket és a főutak menti boltsoron szerezhettek be mindent, a fazéktól a lábbeliig. Hogy néztek ki és működtek ezek a boltok, éttermek, műhelyek? Miről vitatkozott egy kelta árus a szír vásárlóval és vajon milyen szagokat (nem) tolerált egy aquincumi városlakó? Az interaktív előadáson és tárlatvezetésen mindezeken kívül még sok minden másról is szó lesz majd….
2024. március 7., 14.00: “Nincs szépséghiba, mit nem fed ezer lelemény!” – szépségápolás és egészségmegőrzés a római korban / Dr. Láng Orsolya, régész
A római nők (sőt, a férfiak is!) – minő meglepetés – ugyanúgy adtak a jó és ápolt megjelenésre, mint manapság: arcfestékek, parfümök, krémek, olajok szerepeltek a repertoárban, de nem maradtak munka nélkül a fodrászok, kozmetikusok és a masszőrök sem. Mit keresett a krokodilürülék, a mínium, vagy éppen a kecskehús a kozmetikumokban? Hogyan változott a frizuradivat és mit árulnak el a korabeli gyógyászatról az aquincumi sírokból előkerült régészeti leletek? Mindezekről – és még sokkal több érdekességről – is szó lesz az előadás alkalmával, ahol a résztvevők közelről is megnézhetik, sőt kézbe is vehetik a római kori szépségápolásban használt tárgyakat.
2024. április 4., 14.00: “Ó, hogy nem úntat /A régi kútat / Elnézni csendbe…” – Népvándorlás kori kutak szerepe, jelentősége és továbbélése az egykori településeken / Mészáros Boglárka, régész
A népvándorlás kori népek településeiket elsősorban a vízjárta területek ármentes övezeteiben, a magaspartokon alakították ki. A pesti oldal homokdombjain elhelyezkedő települések természetes védelméről a Duna mellékágai és az azokhoz csatlakozó mocsaras területek gondoskodtak, de a Duna, vagy a budai oldal lecsorgó patakjai mentén ugyancsak megfigyelhetők a megtelepedés nyomai. Már a népvándorlás kori települések elhelyezkedése alapján is jól kitűnik, hogy az életet adó vízhez való alkalmazkodás alapvető fontosságú volt a mindennapi megélhetéshez. A védelem mellett az állatállomány itatása és a halászat is kiemelkedő fontosságú volt, de a különböző kézműves tevékenységekhez is elengedhetetlen volt a vízellátás. A települések lakóinak friss ivóvizét a kutak biztosítottak, amelyek elsődleges feladatukon túl a régészek számára is értékes információkat hordoznak, ugyanis a nedves, oxigéntől elzárt közegben akár évezredekig is megőrződnek a szerves anyagból készült tárgyak. A kutak bélésén túl a beléjük ejtett eszközök, kosarak, edények is a felszínre kerülnek, amelyek izgalmas bepillantást engednek a régmúlt embereinek mindennapi kellékeibe. Az előadásban megismerkedhetünk a szarmata és avar kori településszerkezetekkel, különös tekintettel a kutak és víznyerők településformáló erejére, valamint a kutak különböző típusaival és építéstechnikai megoldásaival, valamint a bennük található izgalmas leletekkel. Néhány példa segítségével a ma már szemnek láthatatlan földrajzi adottságokra és lehetséges történelmi események bizonyítékaira is fényt deríthetünk.
2024. május 2., 14.00: Kik éltek a Duna túloldalán? Pest térsége a római korban / Olgyay János, régész
A hivatalos iskolai tananyag mindössze néhány szóval említi azt a népet, amelyik Pannónia szomszédságában, több száz éven keresztül meghatározta az Alföld jelentős részének anyagi kultúráját. Főként az elmúlt évtizedek ásatásainak köszönhetően, ma már egyértelműen tudjuk, hogy az eurázsiai sztyeppéről több hullámban ide érkező, majd fokozatosan letelepült életmódra váltó szarmata törzsek kiemelkedő jelenléttel bírtak a Dunától keletre eső területen.
Nincs ez máshogy Budapest határain belül sem. A források alapján a Kr. u. 1 század első felében már jelen vannak a Duna-Tisza közén, ennek legkorábbi bizonyítékát fővárosunk közeléből azonban csak a század végéről ismerjük: egy különleges gazdagsággal eltemetett nő emlékanyaga kapcsán. A későbbi századokból már egyre nagyobb számban kerül elő településmaradványuk és temetőjük.
Az AntikCafé előadássorozat keretén belül röviden végigkövetjük a szarmaták nyugati irányú vándorlását, letelepedését a Kárpát-medencében, valamint anyagi kultúráját a Pest térségében előkerült leletanyag tükrében. Az érdeklődők virtuálisan bepillanthatnak néhány jelenleg is futó feltárásba, így első kézből értesülhetnek a legfrissebb ásatási eredményekről.
2024. június 6., 14.00: Fürdő, bor, szerelem – Barangolás az ókori wellness történetében / Dr. Fényes Gabriella, régész
Fürdő, bor, szerelem a római élet triumvirátusa. Annyira meghatározta a római hétköznapokat, hogy egyesek, még sírkövükre is rávésették e szavakat. Az ismeretterjesztő előadás során az ókori rómaiak bőrébe bújva látogatunk el a fürdőkbe. Dobáljuk a labdát, érezzük a fűtőkemencék perzselő forróságát, kapkodjuk lábunkat a felhevített padlón, csorog az izzadság rajtunk, dögönyözi hátunkat a masszőr, szomszédunkkal megtárgyaljuk a helyi és birodalmi pletykákat, belemerülünk a hűsítő vízbe, illóolajjal kenekedünk, tiszta ruhába bújunk, és ha egy tolvaj nem lopta el lábbelinket, elégedetten és kipihenve távozunk. Közben persze megismerjük Bacchus adományát és Venus birodalmába is betekintést nyerünk.
2024. szeptember 5., 14.00: Kurátori tárlatvezetés az Aquincum 130 – A JAVA! Válogatás az aquincumi ásatások elmúlt 130 évének legszebb leleteiből c. kiállításban. / Dr. Láng Orsolya, régész
A BTM Aquincumi Múzeum 1894. május 10-én, azaz idén pontosan 130 éve nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt a római polgárváros területén és azóta is – egyre többféle attrakcióval és izgalmas kiállításokkal – várja a látogatókat. Az elmúlt évtizedekben rengeteg szép, érdekes, vagy éppen különleges római kori tárgy, lelet került elő a településegyüttes területén folytatott ásatásokból, amelyekből most egy különleges válogatást tárunk az érdeklődők elé. Ékszerek, mozaikok, falfestmények, sírkövek és szobrok tanúskodnak az egykori provinciaszékhely mindennapjairól, amelyek bemutatását az előkerülésüket övező, néha egészen kalandos ásatási történetek egészítik ki. A régészeti park ikonikus, ún. régi kiállóépületében júniusban nyílt kiállításhoz az év folyamán számos program, rendezvény kapcsolódik.
2024. október 3., 14.00: Tevék és ormányosok / Biller Anna Zsófia, régész
Hogyan kerülhettek Budapest területére tevék? Miről tanúskodnak a csontjaik? Vajon mit keresett egy, a gyapjas mamutok előtt élt ősi ormányos foga egy római kori katonai tábor fürdőjében? Ezekre a kérdésekre kaphatunk választ a “Tevék és ormányosok” című ismeretterjesztő előadásban.
2024. november 7., 14.00: Homokból korsó – üveggyártás a római korban / Kelemen Zsófia Zsuzsanna régész
Bár az alapanyagot magát nem ők találták fel, a benne rejlő lehetőségeket először a rómaiak aknázták ki teljes mértékben. Az előadásból az érdeklődők megismerhetik, hogyan váltak a technológiai vívmányok, az emberi ügyesség és a birodalmi szervezettségnek köszönhetően luxuscikkből mindenki számára elérhető termékekké az üvegedények.
2024. december 5., 14.00: Az időjárás és megfigyelése az ókorban / Varga Nikoletta régész
Az előadás során megtudhatjuk hogyan érzékelték, és hogyan vélekedtek az ókor emberei az időjárás kedvező, vagy nem kívánt hatásairól. Szó lesz az ókori forrásokban feljegyzett a mindennapi életet, a mezőgazdaságot, a közlekedést és olykor csaták sorsát is befolyásoló természeti jelenségekről. Ezen érdekes történetek mellett, a modern kor klímakutatási módszereit is megismerhetjük
