Gyöngycsüngős fülbevaló
népvándorláskor/avarkor, Kr.u. 8. sz.
Lelőhely: X. ker. Budapest-Rákos

Gyöngycsüngős fülbevaló

A lányok, a nők és a hölgyek csakúgy, mint napjainkban, az avar korban is szerették magukat díszíteni, melynek tökéletes bizonyítéka ez a gyöngycsüngős arany fülbevaló pár. Az avar korszak ékszereinek sokszínűségét mi sem mutatja jobban, mint hogy ebből az időszakból a régészeti feltárásoknak köszönhetően ismerünk fejdíszeket, fülbevalókat, mell- és nyakékszereket, karpereceket, gyűrűket, övcsüngőket és övdíszeket. Az ékszerek mellett a hajviselet és az öltözet is változatos lehetett, azonban a Kárpát-medence talajviszonya nem teszi lehetővé a szerves anyagok megőrzését, így mindössze egy-két sír anyagából következtethetünk ruházatukra. A szövetet, brokátot díszíthették színes medalionokkal, ember- és állatalakokkal, valamint növényi és geometrikus mintával. Az avar temetkezéseket ékszereik, viseleti elemeik és lószerszámzatuk gazdagsága miatt gyakorta kirabolták, így igazán szerencsések lehetünk, ha olykor egy-egy ilyen értékes ékszert találunk.

Az avarok közel három évszázados Kárpát-medencei uralmának első felében az Avar Kaganátus igen aktív külpolitikát folytatott, melynek fő célpontja a Bizánci Birodalom volt. Ezt a virágzó periódust végül az avarok Konstantinápoly elleni sikertelen ostroma és a volgai bolgár felkelés zárta le. A 7. század utolsó harmadára tehető egy újabb, kulturálisan élénk időszak, amikor is a néhai volgai bolgár kán ötödik fia, Kuber és annak népe egy rövidebb időre a Kárpát-medencébe vándorolt. Ezután a 8. század második feléig az írott források hallgatnak az avarokról, majd csak Nagy Károly, frank uralkodó hadjáratai kapcsán olvashatunk újra róluk. Bár eleinte az avarok sikereket értek el, azonban a 9. század első éveire legyőzik őket a frankok. Az első két időszak hadjáratainak, kereskedelmének és diplomáciai kapcsolatainak köszönhetően az előkelők temetkezéseinek leletanyagában megjelenő nemesfémtárgyak egy gazdag, virágzó képet mutatnak a korszakról. Ezzel szemben a késő avar kor szinte egyforma bronztárgyai már sokkal szegényesebben hatnak. Egyes vélemények szerint a késő avar kor szerényebb mellékletei inkább a belső viszonyok rendeződésének jelei lehetnek.

Ezek az ovális formájú, nyitott karikájú, granulációval és gyöngyökkel díszített darabok a rákosi katonai gyakorlótéren (Budapest, X. kerület), az Ejtőernyős torony építésénél kerültek elő. A leletmentő ásatást 1943 májusában Nagy Tibor, a Székesfővárosi Történeti Múzeum (BTM jogelődje) régésze vezette, melynek során sikerült a temető nyugati, keleti és déli szélét is lehatárolni. Sajnos a temető feltárásról térkép vagy egyéb ásatási dokumentáció nem maradt meg, így az előkerülő 38 temetkezés leletanyagának sírban megfigyelt helyzetéről olykor csak a raktári dobozokban fellelhető feljegyzések alapján lehetett következtetni. A fülbevalók karikáján három ágacska található, melyek közül az alsón egy áttetsző, zöld színű üveggyöngy helyezkedik el. Minden bizonnyal a fülbevalók további két ágacskáját is egy-egy üveggyöngy díszíthette, hiszen ezt a típust más avar kori temetők anyagából jól ismerjük. Annak ellenére, hogy a rendelkezésre álló dokumentáció hiányos volt, tudjuk, hogy ez a tárgytípus a női temetkezésekben, a koponya két oldalán, párban helyezkedik el. A gyöngycsüngős fülbevalók a 7. század második felétől megtalálhatók a Kárpát-medencei avar kori leletanyagban.

Írta: Mészáros Boglárka régész, Ős- és Népvándorlás kori Főosztály
Fotó: Szilágyi Nóra